Horgász felszerelések horgászoktól horgász baráti áron!

Minőségi horgászfelszereléseit szerezze be boltunkon keresztül! Hívja telefonon a Rekord horgászboltot 06/52 344-025 Peca mindenkinek!

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról,
egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló
78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel

 

[Vastag betűvel az 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.), vékony betűvel a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]
Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halászati jognak a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyakorlása érdekében a halászat feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 56. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Tartalom:

   

I. Fejezet

  BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1   A törvény tárgya és hatálya
2.§   Értelmező rendelkezések  
II. Fejezet   HALÁSZATI JOG
3.§   A halászati jog fogalma
4-5.§   A halászati jog jogosultja
6-7.§   A halászati vízterület
8.§   A hal tulajdonjogának megszerzése
9.§   A halászati jog gyakorlása
10-12.§   A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása
13-14.§   A halászati jog haszonbérbe adása
15-17.§   A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések
III. Fejezet   A HALGAZDÁLKODÁS
18.§   A halfogásra jogosító okmányok
19-21.§   Az állami halászjegy és az állami horgászjegy
22.§   A területi engedély
23-24.§   Tiltott eszközök és módok
25-30.§   A halgazdálkodás tervszerűsége
31-33.§  

Országos Halászati Adattár

34.§  

A halászati őrzés

IV. Fejezet   A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME
35-37.§  

Általános szabályok

38-41.§  

Tilalmak és korlátozások

42.§   A kíméleti terület
V. Fejezet  

A HALÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

43-44.§  

A halászati igazgatás

45-46.§  

A miniszter feladat- és hatásköre

47.§  

Országos Halászati Bizottság

48.§  

 Halászati hatóság feladat- és hatásköre

VI. Fejezet  

A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS A HALVÉDELMI BÍRSÁG

49.§  

A halgazdálkodási bírság

50-51.§  

A halvédelmi bírság

VII. Fejezet  

A HALÁSZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE

52.§  

Támogatható feladatok

VIII. Fejezet  

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53.§  

Hatálybalépés

54-55.§  

Átmeneti rendelkezések

56.§  

Felhatalmazások

Mellékletek:   Iratminták

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya és hatálya

1. § (1) E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, a Magyar Köztársaság területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza.

(2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed.

(3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) hal: a "halak" állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A halra vonatkozó rendelkezéseket - az e törvényben meghatározott esetekben - alkalmazni kell a haltáplálék-szervezetre, a rákra, a békára, a kagylóra, a piócára, valamint ezek egyedfejlődési alakjaira is (a továbbiakban együtt: más hasznos víziállat);

b) halászat : a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása - ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység;

c) horgászat: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása;

d) halászati vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, s ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja;

e) halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító, műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

f) bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és föld alatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

g) holtág: a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

h) víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény.

(2) A meder, a vízfolyás és a természetes állóvíz fogalmán a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(3) A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg.

Vissza a tartalomhoz

II. Fejezet

A HALÁSZATI JOG

A halászati jog fogalma

3. § (1) A halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

(2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja.

(4) A halászati jog haszonbérbe adható.

Vhr. 2. § (1) Azon a holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a Hhtv. hatálybalépése előtt a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) már átengedte a vízterület-tulajdonos önkormányzatnak, az önkormányzat - a halászati hatósághoz történő igénybejelentés nélkül - a Hhtv. hatálybalépése napjától kezdődően gyakorolja a halászati jogát, egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti.

(2) Azon az önkormányzat tulajdonában lévő holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a miniszter - a Hhtv. hatálybalépését megelőzően - határozatban más személynek engedte át, a vízterület-tulajdonos önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz történő igénybejelentése időpontjától gyakorolja a halászati jogot, és azzal egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti. Az igény bejelentésekor az önkormányzatnak igazolni kell a vízterületre vonatkozó tulajdonjogát, és be kell mutatnia a halászati hasznosítással kapcsolatos terveit. A bejelentés a tulajdonjog igazolása és a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésével együtt érvényes.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát a korábbi hasznosító részére kívánja haszonbérbe adni, a bejelentéshez egyidejűleg mellékelnie kell a halászati haszonbérleti szerződést is.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát maga kívánja hasznosítani, vagy olyan személlyel kíván haszonbérleti szerződést kötni, aki (amely) nem azonos az állam által korábban kijelölt hasznosítóval, egyidejűleg mellékelnie kell annak igazolását, hogy a korábbi hasznosítóval az elszámolás - a Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal - az önkormányzat által már megtörtént.

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit a 2001. január 1. napja előtt benyújtott igénybejelentésre kell alkalmazni.

(6) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a tulajdonában lévő holtág vagy bányató halászati jogára igényét 2001. január 1. napjáig nem jelenti be, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az államot megillető halászati jog haszonbérbe adására - a Hhtv.-ben foglalt szabályok szerint - pályázatot ír ki. Amennyiben az önkormányzat a halászati jog állami haszonbérbe adását követően jelenti be a halászati jog gyakorlására vonatkozó igényét, a bejelentése időpontjától az állam helyébe haszonbérbeadóként az önkormányzat lép, és - a haszonbérbeadó személyében bekövetkezett változásnak megfelelően - a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést módosítani kell.

 

A halászati jog jogosultja

4. § (1) Ha a halászati vízterület egy személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos önállóan gyakorolja (a továbbiakban: önálló halászati jog), ha több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják (a továbbiakban: társult halászati jog).

(2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a halászati jog gyakorlásának módjáról

a tulajdonuk mértékéhez igazodó szavazati joggal, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(3) A tulajdonosok (2) bekezdés szerint megválasztott és a halászati hatóságnál nyilvántartásba vett, hatósági igazolással rendelkező képviselője a halászati közösség ügyeiben eljárva külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a társult halászati jog tulajdonosainak közösségét a halászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani. Az állami tulajdoni többség esetén a tulajdonosok képviselője a halászati hatóság által megnevezett személy.

(4) Ha a halászati vízterület többségi tulajdonosa az állam, akkor az állami tulajdonban lévő vizekhez hasonlóan (a 11., 12. § alapján) pályázati úton történik a vízterület halászati jogának haszonbérbe adása. A haszonbérleti díj a tulajdoni hányadnak megfelelően illeti meg a tulajdonos társakat.

(5) Társult halászati jogra egyebekben a Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

5. § (1) A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbe adása esetén pedig a haszonbérlőt kell tekinteni.

(2) A halászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért, illetőleg gyakorlásáért a jogosult felel.

(3) A jogosultakról a halászati hatóság nyilvántartást vezet.

 

Vhr. 3. § (1) Az önálló vagy a társult halászati jog jogosultjáról, illetve a halászati jog haszonbérlőjéről (a továbbiakban együtt: jogosult), továbbá a halászati vízterületekről a halászati hatóság az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. Társult halászati jog esetén a hatósági nyilvántartásba a Hhtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint választott tulajdonosi képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni.

(2) A jogosult az adatokat - első alkalommal - 1998. január 1. napjáig köteles a halászati hatóság részére bejelenteni. A hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról az érintett - a változástól számított harminc napon belül - köteles a halászati hatóságot értesíteni.

3/A. § Ha a halászati vízterületnek részben az állam is tulajdonosa, az államot a halászati közösségben az illetékes halászati felügyelő képviseli

Vhr. 4. §

A halászati vízterület

6. § Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie.

7. § (1) A 6. § szerinti víz halászati vízterületté nyilvánítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a vízterület megnevezését, fekvésére, határvonalaira, tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozó adatokat;

b) a vízterület által érintett ingatlan művelési ágának megjelölését.

(2) A halászati vízterület közérdekből

a) a génállomány megőrzése érdekében,

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, vagy

c) az oktatási és kutatási célból

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

(3) A különleges rendeltetés közérdekből történő megállapítását a közérdek érvényesítésével érintett miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki az erre vonatkozó határozatában a halászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket állapít meg.

(4) A halászati vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésűvé nyilvánításából eredő költségek megtérítéséről, valamint a jogosult kártalanításáról a kezdeményező köteles gondoskodni.

A hal tulajdonjogának megszerzése

8. § (1) A jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) szerzi meg.

(2) A hal (más hasznos víziállat) tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van.

(3) Az elhullott hal (más hasznos víziállat) a lelés helyével érintett halászati vízterület szerinti jogosult tulajdonába kerül.

A halászati jog gyakorlása

9. § (1) A halászati jogot a jogosult köteles gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.

Vhr. 5. § Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkákat (például lehalászás, ivadékmentés, vízinövényzet kitermelése stb.) megbízás alapján mással végeztet.

 

A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása

10. § A Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban foglaltakat is, az állam nevében a miniszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - teszi meg.

11. § (1) Az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, haszonbérbe adás útján történik.

(2) A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatot

a) a fennálló haszonbérleti szerződés lejárata előtt legalább hat hónappal, vagy

b) a halászati jog első alkalommal történő haszonbérbe adása esetén az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül,

c) újonnan keletkezett vizek esetén a halászati vízterületté nyilvánítást követő hatvan napon belül

kell kiírni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell a halászati vízterület megnevezését és nagyságát, a halászati jog haszonbérbe adásának az adott vízterületre, illetve a vízminőség megóvására meghatározott feltételeit, valamint a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. A pályázati kiírás egyéb tartalmi követelményeket is meghatározhat.

(4) A pályázati kiírást a halászati hatóság írja ki, és gondoskodik annak a helyben szokásos módon, a szaklapokban, valamint a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéről.

12. § A pályázathoz mellékelni kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára szóló halgazdálkodási tervet (27. §).

Vhr. 6. § (1) A halászati vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálásánál a miniszter - az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz.

(2) A Magyar Államot megillető önálló halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázatot legalább tízéves időtartamú haszonbérletre kell kiírni.

 

A halászati jog haszonbérbe adása

13. § (1) A halászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést határozott időre kell megkötni.

(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti;

b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja;

c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §).

14. § (1) A haszonbérleti szerződést nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz bejelenteni.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még érvényben van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni.

(3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.

Vhr. 7. § A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv. 14. §-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

 

A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult - ha ez másképp nem lehetséges - a vízhez külön jogszabályban meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károkozás miatt kártalanítás illeti meg.

16. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - a szükséghelyzetet kivéve - legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.

(2)

(3) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját (üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.

(4) A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.

17. § A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz tulajdonosa, használója (a vízilétesítmény üzemeltetője), a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 36. § (2) bekezdésében megjelölt szervezet számára köteles lehetővé tenni és tűrni.

Vissza a tartalomhoz

III. Fejezet

A HALGAZDÁLKODÁS

A halfogásra jogosító okmányok

18. § (1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.

(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a természetvédelmi őr, a halászati, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.

Az állami halászjegy és az állami horgászjegy

19. § (1) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a halászati hatóság egy évre - díj fizetése ellenében - adja ki.

(2) A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

(3) Az állami halászjegyet a halászati hatóság adja ki. Az állami horgászjegy kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli ki.

20. § (1) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye, vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. A halász szakmunkás képesítés a halászvizsgát helyettesíti.

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.

(3)

(4) A halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

(5) A halász-, illetve a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

21. § (1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható ki annak a személynek,

a) akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki

a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg egy éven belül.

(2) Megtagadható az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása, annak a személynek, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.

(3) Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja, visszatartatja attól a személytől:

a) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(4) A szabálysértési hatóság, és a bíróság köteles a halászati hatóságot a halászattal, horgászattal, illetve a hal fogásával összefüggő felelősség megállapításáról értesíteni.

Vhr. 8. § (1) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság adja ki.

(2) Az állami halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A halász területi engedélyét helyettesíti a jogosultnak a foglalkoztatásról vagy a megbízásról kiadott igazolása.

(4) A kutató kutatási célból történő halgyűjtéshez a munkáltatója székhelye szerint illetékes halászati hatóságtól is igényelhet - díj ellenében - állami halászjegyet, amely halász- és horgászeszközzel történő gyűjtésre egyaránt feljogosíthatja a kutatási tevékenységet végző személyt. A kutatási célú állami halászjegy csak a - tevékenységgel érintett halászati vízterület szerinti - jogosult által kiadott területi engedéllyel együtt érvényes.

9 . § (1) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt halászvizsga az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság által szervezett tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(2) A tanfolyam szervezésének költségeit a résztvevők viselik, amelyhez a miniszter támogatást nyújthat.

(3) A halászvizsgán a jelöltnek a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,

b) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,

c) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,

d) a méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védett halfajok biológiájáról,

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,

g) a halak tartósításának módjairól,

h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.

(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a halászati hatóságnál kell megfizetni.

(6) A halász vizsgabizonyítványok kiadásáról a minisztérium - a Tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola útján - gondoskodik.

10. § (1) Az állami horgászjegyet a halászati hatóság közvetlenül vagy nevében az általa megbízott szervezet adja ki.

(2) A naptári évre kiadott állami horgászjegy érvényességét a következő évre - a horgász kérelmére, a díj megfizetésével egyidejűleg - a halászati hatóság vagy megbízottja a horgászjegy hitelesítésével - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - meghosszabbítja.

(3) Az állami horgászjegy érvényességét csak a Hhtv. 20-21. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet meghosszabbítani.

(4) Az állami horgászjegyek kiadására a halászati hatóság - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bizományosi értékesítési szerződést köthet azzal a szervezettel, akinél biztosítható a Hhtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek betartása.

(5) A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.

(6) Az állami gyermek horgászjegyet a halászati hatóság megbízásából a területi engedély kiadására jogosult - a hatóságtól igényelt és rendelkezésére bocsátott - sorszámozott nyomtatványjegy kitöltésével adja ki. A jogosult a halászati hatóságtól igényelt és fel nem használt nyomtatványokkal évente köteles elszámolni.

(7) Az állami horgászjegy mintáját a 3. számú melléklet , az állami gyermek horgászjegy mintáját pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,

b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,

c) az alapvető horgászmódszerekről,

d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,

e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,

f) a halászati őrzés ismereteiről,

g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,

h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.

(2) A horgászvizsga részletes szakmai anyagát a minisztérium - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.

(3) Horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél lehet tenni.

(4) A horgászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni.

(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles - a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára - befizetni. A horgászvizsga díjbevételének összege - megállapodás alapján - a költségek levonásával csökkenthető. A vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként köteles a halászati hatóság felé elszámolni. A halászati hatóság a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a minisztérium felé.

12. § (1) Az állami halászjegy (beleértve a kutatási célút is), az állami horgászjegy és annak évenkénti érvényesítésének díja - a (1) bekezdésben foglalt személyek horgászjegyének kivételével - 2004. január 1-jétől ezer forint.

(2) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni.

(3) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni.

(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles átutalni, illetve befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott jegyekkel a halászati hatóság megbízottja negyedévenként a hatóság felé, a hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a minisztérium felé elszámolni.

 

A területi engedély

22. § (1) Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.

(2) A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két vagy több jogosult együttesen is kiadhat.

(3) A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően azt visszaadja vagy érvényteleníti.

(4) A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását.

(5) A jogosult köteles nyilvántartást vezetni

a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint

b) a telepített, illetve

c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő),

és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.

(6) A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(7) A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:

a) az engedélyes nevét és lakcímét,

b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,

c) az engedély érvényességének időtartamát,

d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,

e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.

(8) A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.

(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.

Vhr 13. § (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen - a területi engedély adásával egyidejűleg - fogási naplót is átad az engedélyesnek.

(2) A halász, horgász fogási naplónak alkalmasnak kell lenni az 5. számú mellékletben felsorolt halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására.

(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a halászat befejezése után köteles a fogási naplóba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.

(4) A halászok zsákmányának nyilvántartásáról a halászt foglalkoztató vagy megbízó jogosult köteles gondoskodni.

(5) A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az átvétel ellenében igazolást ad.

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a jogosult egyúttal az állami horgászjegy forgalmazásával megbízott szervezet, és a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani.

(7) A kutatási célból kifogott és elszál





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 5
Heti: 16
Havi: 100
Össz.: 6 854

Látogatottság növelés
Oldal: Horgász törvény
Horgász felszerelések horgászoktól horgász baráti áron! - © 2008 - 2014 - horgasz-horgasz.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu